2018. április 2., hétfő

Szent Márton madarai

A címet olvasva valószínűleg mindenki a libára gondol. A legendákban és a néphagyományban Mártonhoz több madár is kapcsolódik. Az alábbi összeállítás nem tekinthető teljesnek.

Holló


 A hollót Európa több pontján mint Márton madarát emlegették.
Bod Péter 1757-ben megjelent Szent Heortokrátes avagy a' keresztyének között elő-forduló innepeknek és a rendes kalendáriómban fel-jegyeztetett szenteknek rövid historiájok c. művében olvashatjuk az alábbiakat:

"Az Hollót némely nemzetek Sz Márton' Madarának mondották, azért mivel akkor kezd láttatni, a' tél el-közelítvén, addig hideg erdőben lakik."

Petersberg (Németország) templomának XII. századi freskóján a holló a köpenymegosztást ábrázoló képen a koldus vállánál jelenik meg.


Lúd

A legenda szerint Márton a püspökválasztása előtt szerénységből egy ólban bújt el, de a libák gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.

E témának bőséges irodalma van. 

Lásd pl.
Tóth Endre: Szent Márton lúdja (Vasi Szemle 2007/6)

Liba a balatonudvari Szent Márton templom oltárképén:


Búvármadár

A legenda nem sokkal halála előtt Márton elment Candes-ba,  hogy békét teremtsen civakodó szerzetestársai között. 

"Márton előre tudta halálának idejét, s ezt a frátereknek is megmondta. Ez idő tájt fölkereste Candes parókiáját, hogy egy viszálykodást elsimítson. Útközben egy folyón búvármadarakat pillantott meg: halakra leselkedtek, s néhányat el is ragadtak. „Ez az ördögök módszere – mondta –, azokra leselkednek, akik nem vigyáznak magukra. Elragadják a vigyázatlant, felfalják, amit elragadtak, de nem laknak vele jól,” Megparancsolta hát a madaraknak, hogy hagyják el a vizet és menjenek lakatlan vidékre. Azok tüstént seregbe verődtek, és a hegyekbe, erdőkbe menekültek."

Az Északi búvár a Loire környékén is előfordul (Fotó: www.oiseaux-europe.com )




Halkapó ("szardíniai kolibri", Halcyon)

Arról, hogy ennek a madárnak köze van Szent Mártonhoz, egy német szerző 1831-ben Lipcsében megjelent beszámolójában olvashatunk viszonylag részletesen. A mű címe:  Der teutsche Sergeant unter den Sarden (A német őrmester a szárdok között)  A magát megnevezni nem kívánó szerző 1811 és 1817 között hat évet töltött Szardínia szigetén. A könyvben részletes leírást találunk a sziget élővilágáról is. Szent Márton madarának (szárd nyelven: Puzzone de santu Martinu) a helybeliek a "szardíniai kolibrit" nevezik. Ez a madár  6 - 7 coll nagyságú. Testének közepe és a farkának alsó része világoskék, A feje, a nyakának alsó része és a szárnyai kékes alapon akvamarin színűek. A a nyakának felső fele és a testének alsó része bíbor színűek. A lábai pirosak, a csőre és a karmai feketék. A helybeliek szerint le tudja vezetni a villámokat.

A halkapóknak számos fajuk és alfajuk van. Szakember tudná megmondani, hogy a leírtak pontosan melyik fajt jelölik.


Rétihéja 

Franciaországban és Angliában a rétihéját nevezik Szent Márton madárként

Bővebben (franciául):

Georges Luis Leclere Buffon: L'oiseaux Saint-Martin ou le busard Saint-Martin  (in: Ouevres comlétes de Buffon Tom. V. Paris, 1841)

Hamvas rétihéja (Fotó: Wikipédia)







2018. március 15., csütörtök

Szent Márton családja

Márton családjának ábrázolásával alig - alig találkozunk a képzőművészetben. Az alábbi két mű ritkaságnak számít. Az elsőn egy XV. századi Flandriából származó festett falikárpit Márton képciklusának első jelenetét látjuk. Márton közli családjával, hogy a keresztény közösség tagja szeretne lenni. A 10 év körüli fiú feje mögött piros glória látszik, az apa melletti nőalak talán Márton nővére lehet.
Oberwölz (Stájerország) templomának mennyezetét Josef Adam von Mölk festette ki 1777-ben. Az egyik képen Márton egy kútnál az édesanyját kereszteli meg. A háttérben a bosszúsnak tűnő apa halad el. Márton a képen püspöki ruhát visel. Ez a legenda szabad értelmezése,mert Sulpicius Severus szerint, akkor amikor anyját a keresztény útra vezette, még nem volt püspök. A képen semmi sem utal arra, hogy az esemény helyszíne Savaria lenne. A háttérben megjelenő hegyek inkább az Oberwölz környéki tájra emlékeztetnek. 


Margaret B. Freeman: The St Martin Embroideries, Metropolitan Museum of Art, New York, 1968



2018. március 5., hétfő

DUALISTIKUS LUD - Jókai Mór szatírikus verse

Szent Márton csak a derék szent!
Tisztelik még a zsidók is.
Tiszteletből névnapjára
Sok ludnak nyakát levágják.

Szent Mártonnak neve napján
Általános koppasztás van,
Koppasztása csak ludaknak:
A mi istenes mulatság.

Fő Pozsonyban a zsidóknak
Ős szokásuk Márton napján
Márton -luddal kedveskedni
A császárnak s császárnénak.

Az egy extra jól nevelt lud.
Kit e czélra Spiró asszony
Hájra, májra legnagyobbá
Mandulával tömve hizlal.

S azt szalaggal felpuczolva
Megtisztitva, ezüst tálczán
Felviszik a magas párnak
(De a tálat visszahozzák).

Az idei Márton napján
Lőn Pozsonyban szörnyű nagy baj.
Mert a császár vala Bécsben,
A királyné meg Gödöllőn.

A ludat hová vigyék most?
Bécsbe? Pestre? ott a börze,
Itt a kormány. Itt a kongresz,
Ott a bank. Nehéz választás!

S ha tudnák is, merre vinnék,
Hát nyakába mily szalag lesz?
Szép national schwarzgelb-e?
Vagy national piros zöld ?

Ez fatális controversia!
Salamon a bölcs, ha élne
Ketté vágná a ludat ; — de
A szalag színét még ő sem.

Írnak rögtön fel Budára
Fel Budára a nagy Ludnak: majd szól:
Mi legyen a másik luddal?
— Az nem felel, mert most kortes.

Távirnak a miniszternek.
Mind a nyolcznak; egy se mukkan;
Pedig Antwort ist bezahlet!
(Van azoknak mit felelni!)

Van nagy lárma, van nagy gyűlés,
Van meeting, zsinat, Ausschusz.
De sem gyűlés, sem Ausschusz
Nem tud a luddal há lenni.

Oh ha kérdenék a ludtól,
magától a kövértől.
Bölcs az, csakhogy nem mutatja:
Az megmondaná, hogyan lesz?

Nevezzetek el Reichs-gansnak,
Ez annyit tesz, hogy közös lud.
Akaszszátok a nyakamba
Közös lobogónk szalagját.

S aztán Bécsbe fel császárhoz:
Ő majd szól: «ez asszony dolga.
Konyhakérdés, marsch Budára!
S mentve lesz a dualizmus,*

Óh, hogy a lud nem tud szólni!
Óh, hogy ugy sem hallgatnák meg!
Óh, hogy csak egy Lud tud szólni!
S óh, hogy arra mért hallgatnak?









2018. március 2., péntek

Szent Mártonhoz kapcsolódó mondókák és ráolvasások


Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!
Játékos mondóka Bucsutáról


Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!

Szent
Márton hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:
Alulról
is, felülről is, keletről is, nyugatról is jöjjenek a kérők!
Szent Mártonnak hajnalán a lányok trágyát visznek a kertbe, ott leborítják és ráállva mondják:

Alulról is, felülről is,
keletről is, nyugatról is
jöjjenek a kérők!

(Közli: Pócs Éva: Magyar ráolvasások)

Simon Júdás napi mondóka Tolna megyéből

Simom, Juda, ha mind Szent Mártonig fénlik, a gabona bőven terem azt reménlik.


Közli: Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium, Szekszárd, 2006


Stigliano-i ráolvasás

Szent Márton Rómából jött,
Megázott az esőben,
Ave Maria-t mondva
Új házhoz érkezett.
A férj befogadta, az asszony elküldte.
Főtt halat evett
Víz alatt, a venyigék fölött,
Oszlasd el az én hasfájásomat.

Közli: Ernesto de Martino: Italie de Sud et Magie, Paris, 1963 38 - 39. Magyar fordításban idézi: Dömötör Tekla: A népszokások költészete, Budapest, 1974, 113. p.

2018. február 26., hétfő

Ki szerepel a csíkszépvízi örmény templom oltárképén? Szent Vártán vagy Szent Márton?

A csíkszépvízi örmény katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték. Az oltárképen a Szentháromság-ábrázolás alatt egy fehér lovon vágtató harcost látunk, aki egy piros köpenyt szel ketté. Lábánál egy félmeztelen alak ül, aki éppen a köpenyért nyúl. 
Ki lehet ő? Nem lehet kétségünk, a kép készítője Szent Mártont és a koldust akarta  megjeleníteni.
Van olyan vélekedés, hogy a szent mégsem ő, hanem Szent Vártán, az örmények nemzeti szentje.

Vártán kezdetben a zoroasztrizmus híve volt, de keresztény hitre tért. 451-ben az örmény hadak vezetőjeként az Avarayri csatában legyőzte a Perzsa Birodalom csapatait. Neki köszönhető, hogy Örményország keresztény állam maradhatott. Jerevánban lovasszobra áll. Általában csatajelenek szereplőjeként ábrázolják, szinte mindig fehér lovon.

A kép  eredetére vonatkozóan két elképzelés is napvilágot látott. Az egyik szerint Vartan Hunanian lembergi örmény püspök ajándékozta a egyházközségnek, a másik változat szerint Jordán Vártán erzsébetvárosi kereskedő révén került Szépvízre.
A képet Szemenyei Ferenc restaurálta valamikor a XX. század első felében.  A templomot ismertető több leírás az általa végzett munkát "átfestésként" értékeli. Vajon nem arról van szó, hogy Szemenyei nem tudta azonosítani a rossz állapotú kép szereplőit? Szent Vártán alakja a magyar és közép-európai  festészetben ismeretlen. Előfordulhat, hogy arra következtetett, hogy a lovas szent csakis Márton lehet. Vártán a kiegészítés és átfestés során Mártonná változhatott.

Lásd még:
Örmény katolikus templom, Szépvíz (Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár)


A csíkszépvízi örmény templom oltára




Szent Vártán? Szent Márton?


Szent Vártán szobra Jerevánban (Jervand Kotschar alkotása)




2018. február 5., hétfő

Adatok Lőrinte régi Szent Márton templomáról


Lőrinte Szent Márton templomát 1429-ben említi oklevél. A település a XIX. században már csupán egy uradalmi major, de közigazgatásilag egészen 1898-ig önálló falunak számított. Területét akkor Kolontárhoz csatolták. A régi templom pusztulásáról nincs adat, de birtokos Bezerédy család 1826-ban  új templomot (kápolnát) építtet, amelynek Szűz Mária lett  a védőszentje. Ez az épület nem sokáig állt, 1877-ben már le is bontották. Nincs semmilyen adat, utalás arra vonatkozóan, hogy a régi templom is itt, e helyen állt volna. A templom helyét máshol kell keresnünk.

Az 1858-as kataszteri térkép szerint a falu határát keletre, Csékút felé a Feketeér jelentette. A térképen, a patak keleti oldalán (tehát már Csékút területén) egymáshoz közel háromszor is szerepel "Puszta szent egyházi" felirat. A "Pusztaszentegyházat" Pesty Frigyes is említi a földrajzi név gyűjteményében. Azt írja róla, hogy "Romban van". Tehát ezek szerint az 1860-as években  még látszottak az itt állt régi templom maradványai. 
Az I. katonai felmérés (1780 körül) a pusztaszentegyház területén egy épületet mutat. Ez esetleg a régi templom is lehet. 
A régi templomhely csak pár száz méternyire van Lőrinttétől, de több kilométerre Csékút falutól. Lőrinte Szent Mártonnak szentelt régi temploa
A templom pontos helyét a térképen nem lehet azonosítani. A szóba jöhető területen, egyetlen épületre utaló szerepel. Nem kizárható, hogy a templom akkor még látszó alapfalait jelölték meg.


Lőrinte és Csékút az 1857 - 58-as kataszteri térképen


Lőrinte és környéke a II. katonai felmérés térképén.
1. - Az 1826-ban épített, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom
2. A Szent Márton templom maradványainak feltételezett helye


Az egykori templom (?) az I. katonai felmérés térképén

2018. január 9., kedd

Szent Márton emlékezete Agyagosszergényben

Agyagos és Fertőszergény 1927-ben egyesült. Agyagos középkori Szent Márton templomáról több híradás is szól. Az ősi templom valószínűleg a XVI. században pusztult el, ma már a helye is bizonytalan. Ennek ellenére Márton tisztelete a községben ma is él. A jelenlegi templom Szent László tiszteletére épült. Egyik üvegablaka a köpenyét megosztó Szent Márton ábrázolja. Az ablakot Palka József üvegművész készítette 1947-ben.
Nemrég pedig a falu egyik kis utcája kapta meg Szent Márton nevét.. Ez az utca azon a környéken van, ahol a régi templom helyét sejtik.


Palka József 1947-ben készített üvegablaka az agyagosszergényi templomban